Mitől lesz jó egy beszéd?

Tolmácshallgatók szempontjából a jó beszéd általában egyszerre hasznos és érdekes is: lehetőséget teremt, hogy új ismereteket és szavakat tanulj, ráadásul a felépítése alkalmas arra, hogy gyakorold a tolmácsolást. Nem árt, ha kihívás elé állít, de azért ne legyen lehetetlen tolmácsolni.

 

Hogyan állj neki a beszédírásnak?

  • Válassz témát. Segíthet, ha téged is érdekel a téma, de ne ess át a ló túloldalára: valószínűleg nagyon nehéz beszéd lesz, ha részletes kiselőadást tartasz a kedvenc témádról.

  • Ha további információra van szükséged a témáról, végezz egy kis kutatómunkát. Keress újságcikkeket, nézz meg egy dokumentumfilmet, szerezz háttértudást egy megbízható honlap segítségével, vagy olvass el egy könyvet. Ne feledd lejegyezni a forrásod bibliográfiai adatait: ez még jól fog jönni a beszéd feltöltésénél.

  • Döntsd el, hogy mi a beszéd célja, majd építsd fel az előadás szerkezetét. Történetet mesélsz el? Tedd időrendbe az eseményeket. Vagy egy logikai érvelést vezetnél le? Szedd vázlatpontokba a beszéd fő pontjait és gondolatmenetét. Rövid bevezetés után indokold meg a témaválasztást, majd zárj csattanós konklúzióval vagy gondolatébresztő felvetéssel. Ha még többet szeretnél tudni a beszédírásról, látogass el a www.orcit.eu honlapra, ahol rengeteg hasznos tanácsot találsz a Listening and Analysis (Hallgatás és Elemzés), valamint a Public Speaking (Retorika) területen.

  • Mostanra már remélhetőleg összeállt egy rövid jegyzet az előtted fekvő papíron: talán egy-két bevezető mondat, a beszéded főbb pontjai, pár név és adat, valamint néhány zárógondolat. Ha több oldalnyi teleírt A4-es lap hever előtted, akkor valami szörnyen félresiklott! Nem esszét kell írnod, csak pár jegyzetpontra van szükséged a beszéded előadásához.

  • Eljött az ideje, hogy megtartsd a beszédedet! Ne olvasd fel az egészet! A tolmácsok nem írott szövegek felolvasásával töltik az idejüket, ahogy az igazán jó előadók sem. Ha megfogadtad a fenti tanácsokat, akkor egyébként sincs mit felolvasnod. A jegyzeteidet inkább mankóként használd, hogy a beszédet minél természetesebben, (félig) spontán módon adhasd elő. Tartsd a szemkontaktust a közönségeddel, és esetleg kicsit le is lassíthatsz, ha a beszédet nagyszakaszos konszekutív tolmácsolásra szánod.

  • Mindezek után már bizonyára számodra is egyértelmű, hogy az még nem beszéd, ha felolvasod egy politikus szavait, egy újságcikket vagy egy Wikipedia-szócikket. Azon kívül, hogy megsérted vele a szerzői jogot, unalmassá és nehézzé teszed a tolmács feladatát is. Te szívesen tolmácsolnál ilyen „beszédet”? Próbáld meg inkább minél színesebbé, érdekesebbé, informatívabbá tenni az előadásaidat. Nyugodtan fejtsd ki véleményedet, és az ismertetett tényeket kösd össze a saját tapasztalataiddal. Így sokkal jobban leülepednek az olvasott háttér-információk, sokat tanulsz, ráadásul közben jól szórakozol, a hallgatótársaid pedig tolongani fognak, hogy a beszédeidet tolmácsolhassák. Vagy legalábbis nem kattintanak a „Beszéd bejelentése” gombra a gyenge minőség miatt.